A kamra adatlapja 10°C/percet ír.
A teszt specifikációja is 10°C/percet ír.
Első pillantásra tökéletesnek tűnik a párosítás.
Ezután a kamrát egy 30 kg-os elektronikai szerkezettel, 10 kg-os lámpatesttel, kábelekkel és megfigyelő hardverrel töltik fel. A DUT hűtés alatt továbbra is árammal marad, és 600 W hőt bocsát ki. A termék egy része a kamra keringési útvonalán is elhelyezkedik.
Most a "10°C/min" egy kicsit több magyarázatot igényel.
A katalógus-díjat üres kamrával mérték? A 10°C/perc átlag egy meghatározott hőmérsékleti intervallum felett, vagy lineáris sebesség? Igaz a fűtésre, hűtésre, vagy mindkettőre? A mérés a kamra levegőn vagy a DUT hőmérsékleten alapul?
A legfontosabb:
A 10°C/min teljesítmény valami olyan tesztterhelés alatt szerepelt, ami hasonlított a tényleges tesztterhelésedre?
Ez a különbség aközött, hogy egy kamrát egy címadó specifikáció alapján választasz, vagy a teszt körül választanak.
Egymondatban:
AA terhelés nélküli hőmérsékletváltozási sebesség a kamra teljesítményét egy meghatározott kirakott állapot alatt; a terheléses hőmérsékleti rámpa a meghatározott DUT, szerelvény és működési terhelés teljesítményét írja a kamrában.
kamaravásárlók számára a gyakorlati szabály egyszerű:
A "10°C/min" csak akkor válik hasznos specifikációvá, ha tudod, mit mérték, melyik hőmérsékleti intervallum alatt és milyen terhelés alatt.
Mit mond neked a "10°C/perc" – és mit nem
A hőmérsékletváltozási sebesség megmutatja, milyen gyorsan változik a mért hőmérséklet egy meghatározott időszak vagy intervallum során.
Ez hasznos.
De önmagában a szám nem elég elárul ahhoz, hogy két kamrát hasonlítsunk össze.
Tegyük fel, hogy három idézet, mind azt mondja:
Hőmérsékletváltozási sebesség: 10°C/perc
Utalhat az átlagos üres kamrá levegőhőmérséklet-rátára.
Egy másik egy adott hőmérsékleti intervallum alatt meghatározhatja a sebességet.
A harmadik egy meghatározott terhelésen alapulhat.
Összes három ugyanazt a címszámot jelenítheti meg, miközben különböző teljesítménykörülményeket ír le.
Mielőtt a 10°C/percet összehasonlítható specifikációként kezelnéd, tegyél fel öt kérdést:
Mit raktakbe a kamrába?
Milyen hőmérsékleti intervallum alatt határozták meg a sebességet?
Átlagos vagy lineáris volt a ráta?
A hőmérsékletet a kamra levegőben vagy a DUT-ban mérték?
Ez az összeg a fűtésre, hűtésre vagy mindkettőre vonatkozik?
Ha ezek a feltételek ismeretlenek, a szám nem feltétlenül téves.
Egyszerűen hiányosa felszerelés kiválasztásához.
A névleges kamatosztályok mélyebb összehasonlításához lásd [ Anchor Text: 5°C/min vs 10°C/min vs 15°C/min Temperature Ramp Rate].
Egy kamrának négy különböző rámpázási sebessége
lehetEgy valódi teszt során a "rámpázási sebesség" többféle dologra utalhat.
| Árfolyam | Mit ír | leVevői kérdés |
|---|---|---|
| Programozott sebesség | Mit kell tenni a vezérlőnek | Milyen díjat kér a vizsgaprogram? |
| Terhelés nélküli kamra légsebessége | Kamra-levegő válasz a megadott kiürített állapotban | Hogyan határozták meg a katalógusdíjat? |
| A feltöltött kamra légsebessége | Légválasz a DUT, a szerelvény és egyéb terhelés beszerelésével | Képes a kamra végrehajtani az átmenetet a terhelésemmel? |
| DUT hőmérsékleti ráta | Milyen gyorsan változik a példány a hőmérséklete | A tesztem méri a levegő hőmérsékletét vagy a példány hőmérsékletét? |
Képzelj el egy programot, amely +85°C felé váltást kér 10°C/perc sebességgel.
A vezérlő parancsolja a profilt.
Az üres kamra levegője reagál.
Ha hozzáadunk egy nagy DUT-t és egy rögzítőt, a kamra most már plusz hőtömeget kap a kondicionáláshoz.
Maga a DUT még lassabban reagálhat.
Ez fontos megkülönböztetést ad:
Programozott sebesség ≠ Terhelés nélküli légsebesség ≠ Feltöltött légsebesség ≠ DUT sebesség
Lehetnek egyes alkalmazásokban közel, másokban pedig egészen eltérőek.
A teszteljárás határozza meg, melyik a valódi számít.
Mi változik, ha a DUT-ot beteszed?
Kísértő a kamra terhelését egy számra csökkenteni:
Kilogramm.
Ez hasznos, de hiányos.
A kamra "látja" a kondicionált anyagot, a rögzítőt, a teher geometriáját, a terhelés és a légáramlás közötti kölcsönhatást, valamint a DUT működése közben keletkező hőt.
Egy 40 kg-os terhelés nem teljes hőspecifikáció.
Ha a DUT geometriája, a lámpatest távolsága és a használható kamra tér még meghatározva marad, lásd [How to Sizes A Environmental Test Chamber for your DUT for your DUT]-ot.
A hőtömeg megváltoztatja a munkát
Egy egyszerű energiakapcsolat segít megmagyarázni, miért:
Q = m × cp × ΔT
ahol:
Q = hőenergia
m = tömeg
cp = fajlagos hőkapacitás
ΔT = hőmérsékletváltozás
Egy nehezebb DUT – vagy egy más hőtulajdonságú anyagból készült – több energiát igényelhet ugyanazon hőmérsékleti intervallum áthaladásához.
Ez hasznos ahhoz, hogy megértsük, miért számít a terhelés.
Ezönmagában nem egy kamraméretarányú egyenlet.
A tényleges hőmérséklet-átmeneti teljesítmény a hőátadástól, légáramlástól, hűtési és fűtési kapacitástól, vezérlési stratégiától, hőmérsékleti intervallumtól, működési körülményektől és magának a teher szerkezetétől is függ.
A lámpatest a terhelés része
Egy ajánlatkérés így mondhat:
DUT tömeg: 30 kg
Ezután a tesztcsapat a DUT-ot egy 15 kg-os szerelő lemezre szereli.
A kamra nem csak a DUT-t szabályozza.
Ez a játékot is kondicionálja.
Gyakorlatilag a releváns terhelés most már a következőket foglalja magában:
30 kg DUT + 15 kg lámpa
A polcok, polcok, szerelőlapok és más jelentős hardverek mind hozzájárulhatnak a hőigényhez.
Ezért nem szabad automatikusan azonos számként kezelni a "DUT súlyt" és a "teljes terhelésű tömeget".
Az élő hő nem ugyanaz, mint a tömeg
Most vegyünk két azonos 30 kg-os elektronikai összeállítást.
Az egyik kikapcsol az átmenet során:
30 kg / 0 W
A másik folyamatosan működik:
30 kg / 600 W
A tömegük ugyanaz.
A hűtési állapotuk nem az.
A meghajtású termék továbbra is hőt bocsát ki, miközben a hűtőrendszer megpróbálja a kamrát és a terhelést alacsonyabb hőmérséklet felé irányítani.
Egy hasznos megkülönböztetés:
A tömeg megmutatja, mennyi anyagnak kell változnia a hőmérsékletet. A wattok megmutatják, mennyi hő jut be a tesztkörnyezetbe.
A teljesítményalapú teszteléshez mindkettő az RFQ-hoz tartozik.
Ugyanaz a kilogramm is más terhelést jelenthet
Itt van az a rész, amit a súly csak nem érint.
Vegyünk két DUT-ot.
DUT A
30
kg-os 0 W
kompakt fém összeszerelés.
Úgy szerelték, hogy a légkondicionált levegő körbejárhasson körülötte.
DUT B
30 kg,
600 W
széles elektronikai egység.
A tájolása akadályozza a keringési útvonal nagyobb részét.
Mindkét ajánlatkérés azt mondhatja:
De nem ugyanazt aTerhelés: 30 kg
feladatot adják a kamarának.
A második DUT folyamatos hőt vezet be, és megváltoztathatja a kondicionált levegő mozgását a munkaterületen is.
Ez azért számít, mert a környezeti kamrák a keringésre támaszkodnak, hogy átadják a hőt a kondicionáló rendszer, a kamra levegője és a példány között.
Egy nagy, lapos termék, amely egy beszállító vagy visszavezető út mentén helyezkedik el, másképp viselkedhet, mint egy azonos súlyú kompakt DUT.
Tehát amikor a rámpa teljesítménye számít:
A tömeg csak a terhelés része.
A geometria számít.
A orientáció számít.
A légáramlás akadálya számít.
Az élő hő számít.
További részletekért a példány elfoglaltságáról és a keringési engedményről lásd: [BELSŐ LINK — Anchor szöveg: Hány kamra helyet kell foglalnia a tesztpéldányod?].
Átlag vs lineáris hőmérsékletváltozási sebesség
A terhelési állapot csak a fele az összehasonlításnak.
Azt is tudnod kell, hogyan definiálják a °C/min értéket.
Tegyük fel, hogy a szükséges átmenet a következő:
−40°C → +85°C
A teljes hőmérsékletkülönbség a következő:
125°C
Ha az átmenet 12,5 percet vesz igénybe:
125°C ÷ 12,5 perc = 10°C/perc
Ez egy átlag a meghatározott átmeneten belül.
Nem bizonyítja, hogy a mért hőmérséklet pontosan 10°C-val változik az adott 12,5 perc minden percében.
A valós hőmérsékleti görbék nem feltétlenül tartanak ugyanazt a lejtőt az elejétől a végéig.
Ez akkor számít, ha az egyik idézet átlagos hőmérsékletváltozási sebességet ír ki, míg egy másik követelmény egy meghatározott lineáris sebességet írja elő egy meghatározott hőmérsékleti régión keresztül.
A számok összehasonlítása előtt hasonlítsuk össze a definícióikat.
Ugyanez igaz a rendezőségre is.
Egy specifikáció csak:
10°C/perc
nem feltétlenül jelzi, hogy ez az érték vonatkozik-e a következőkre:
−40°C → +85°C fűtés
+85°C → −40°C hűtés
vagy mindkettő.
A fűtés és a hűtés különböző követelményeket támaszt a rendszerre. Hűtés közben a hajtású DUT különösen fontossá teheti ezt a különbséget, mert az élő hőjét is el kell távolítani.
Tehát a hasznos kérdés nem csupán az:
EzHány °C/min?
a következő:
Hogyan definiálják a sebességet, milyen intervallumban és milyen irányban?
A sebességosztályok és az átmeneti idő dedikált összehasonlításához lásd [ 5°C/min vs 10°C/min vs 15°C/min: Hogyan válasszuk a megfelelő hőmérsékletváltozási sebességet].
Kamra légsebessége vs DUT hőmérsékleti aránya
Van még egy oka is, amiért két mérnök ugyanazt a tesztet vizsgálja, és különböző hőmérséklet-változási viselkedést jelenthet.
Lehet, hogy más-más dolgokat mérnek.
A kamra levegője reagál a kondicionáló rendszerre.
A DUT a levegőre reagál – majd a hőátadásra – saját anyagai és szerkezete révén.
Gondoljunk egy sűrű elektronikai háztartásra.
Lehet, hogy a kamra levegője már a következő hőmérsékleti állapot felé halad, miközben a terméktároló lemarad. A belső komponensek még tovább lagolhatnak.
Egy vékony példány, amely közvetlenül a keringésnek van kitéve, sokkal gyorsabban reagálhat.
Egyik helyzet sem szokatlan.
A kulcs az, hogy azonosítsuk, mit definiál valójában a teszt.
Vonatkozik-e a követelmény a következőkre:
A kamra levegő hőmérséklete?
Egy érzékelő, ami a minta közelében van?
DUT felszíni hőmérséklet?
belső DUT mérési pont?
A válasz megváltoztatja, mit jelent az "10°C/min" az alkalmazásban.
A 10°C/perc kamra-levegő átmenet nem eredményez automatikusan 10°C/perc DUT átmenetet.
Ez különösen fontos, ha egy teszt a stabilizációt is meghatározza a lemaradás kezdete előtt.
A kamra beállítási pontjának elérése és a szükséges példányállapot elérése különböző időpontokban történhet meg.
Ugyanez a különbség fontos a kamra alacsony hőmérsékleti tartományának kiválasztásakor. Lásd [ −40°C vs −70°C Környezeti tesztkamra: Milyen hőmérsékleti tartományra van szükség?].
Két kamra mindkettő 10°C/percet ír. Valóban egyenértékűek?
Tegyük fel, hogy két idézetet hasonlítasz össze.
Mindkét fő specifikáció így szól:
10°C/perc
Ez közvetlenül összehasonlíthatóvá teszi őket.
Most nézd meg az információt a szám mögött.
| Specifikációs kérdés | Idézet A | B idézet |
|---|---|---|
| Meghatározva a hőmérsékleti intervallum? | NemIgen | |
| Nincs terhelés / terhelés nélküli állapot? | NemIgen | |
| Az átlagos / lineáris definíció kimondva? | NemIgen | |
| A fűtés / hűtés alapja kiírva? | NemIgen | |
| Meghatározás mérési referencia? | NemIgen | |
| A tesztterhelés definiálva? | NemIgen | |
| A releváns működési feltételek megfogalmazták? | NemIgen |
Ez a táblázat nem mondja meg, hogy a B kamra feltétlenül gyorsabb vagy technikailag felsőbbrendű.
Valami alapvetőbb dolgot mond:
A B idézet elegendő információt ad ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a 10°C/min érték.
Az A idézet még mindig tisztázásra van szükség, mielőtt értelmes összehasonlítást végezhetnénk.
Ezért lehet félrevezető a nominális rámpakulcs szerinti vásárlás.
A 10°C/min és 10°C/perc még nem összehasonlítható teljesítmény.
Először győződj meg róla, hogy a két szám leírja az összehasonlítható feltételeket.
Dolgozott példa: 10°C/min követelmény 40 kg-os motoros DUT-val
Itt egy reálisabb ajánlatkérés.
Egy ügyfél először a következőket küldi:
500 L kamra
−40°C-tól +85°C-ig
10°C/
min DUT súly: 30 kg
Elég teljesnek tűnik.
Nem az.
Néhány mérnöki kérdés után a tényleges teszt világosabbá válik:
DUT: 30 kg elektronikai egység
Lámpatest: 10
kg Teljes terhelési tömeg: 40
kg Hűtés közben hajtott teljesítmény: Igen
Maximális élő hő: 600 W
Hőmérsékletváltozás: −40°C ↔ +85°C
Szükséges ráta: 10°C/perc
Átlag vagy lineáris: Még nem definiálva
Mérési pont: Még nem definiálva
Most már láthatjuk, mi hiányzik.
Mi változik 10°C/percnél?
Ha a követelmény a kamra levegőre vonatkozik, akkor a kamrát egy alapon értékelik.
Ha a terméknek 10°C/percet kell követnie, az más követelmény, és kifejezetten meg kell fogalmazni.
Átlagos vagy lineáris?
Ha a 10°C/min egy átlag egy meghatározott átmeneten, akkor mondjuk azt.
Ha egy tesztszabvány vagy ügyféleljárás egy adott lineáris hőmérséklet-változást követel egy meghatározott régión keresztül, akkor inkább ezt a definíciót használják.
A 600 W továbbra is hűtés közben tart?
Ha igen, a kamrának el kell távolítania a DUT által termelt hőt, miközben egyszerre hűtire kell a terheléses rendszert.
Ez lényegében más, mint ugyanazt a 40 kg-os terhelést lehűteni a DUT kikapcsolva.
Szükség van 10°C/perc a teljes 40 kg beszerelés esetén?
A mérkőzés számít.
Ha a teljesítménykövetelmény a teljes telepített tesztelrendezésre vonatkozik, akkor a kamrát ennek megfelelően kell értékelni.
Az eredeti ajánlattétel a következő volt:
500 L / −40°C és +85°C / 10°C/perc
között
A tisztázás után a mérnöki követelmény inkább a következőképpen nézhet ki:
500 literes munkatér. 30 kg DUT + 10 kg lámpa. DUT hűtés közben akár 600 W élő hővel működik. A szükséges kamra-levegő hőmérséklet-változás: 10°C/min átlagosan a megadott átmenet, fűtés és hűtés során.
Ez egy olyan specifikáció, amit egy kamragyártó ténylegesen értékelhet.
Figyeld meg, mi nem változott:
A cím még mindig 10°C/percet ír.
Ami megváltozott, az a mögötte álló jelentés volt.
Mit küldj a kamrád RFQ-jával
együttEgy hasznos ajánlattételnek nem kell hosszúnak lennie.
Tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek befolyásolják a tesztet.
Gyors hőmérséklet-változás esetén a következőket biztosítsuk:
- Hőmérsékleti profil: kezdő hőmérséklet, véghőmérséklet és ciklusi körülmények.
- A szükséges hőmérsékletváltozási sebesség: 5°C/min, 10°C/perc, 15°C/perc vagy más követelmény.
- Rátameghatározás: átlag, lineáris vagy az alkalmazandó eljárásban található definíció.
- Mérési pont: kamra levegő, DUT vagy más meghatározott hely.
- DUT dimenziók és mennyiség.
- DUT missza.
- Szerelvény vagy rack tömeg.
- Hogy a DUT áramot kap-e az átmenet során.
- Maximális élő hő wattban.
- DUT orientáció és betöltési elrendezés.
- Akár a szükséges sebesség a fűtésre, a hűtésre vagy mindkettőre vonatkozik.
- Tartózkodási és stabilizációs követelmények.
- Alkalmazható szabvány vagy ügyféleljárás.
- A releváns létesítmény állapota, ahol ezek befolyásolják a teljesítményt.
Szokatlan betöltési elrendezéshez adj hozzá fényképet, CAD rajzot vagy egyszerű vázlatot.
Ez olyan kérdésekre válaszolhat, amire egy olyan sor mondja, hogy "40 kg DUT".
Hol illeszkedik a KTB a választásba
Olyan alkalmazásokhoz, ahol a hőmérséklet-átmeneti sebesség elsődleges követelmény, az ITM-LAB KTB gyors hőmérséklet-váltó kamra konfigurációk elérhetők névleges 5°C/min, 10°C/min és 15°C/min kategóriákban, a kamra kapacitása 250 L, 500 L és 1000 L, konfigurációtól függően.
Ezek a számok hasznos kiindulópontot jelentenek.
Nem helyettesítik a terhelés definícióját.
Olyan kérés, mint:
500 L / 10°C/perc
egy általános teljesítményosztályt azonosít.
Olyan kérés, mint:
500 L / 10°C/min / 40 kg terhelés / 600 W élő hő hűtés
közben
sokkal hasznosabb információkat nyújt a konfigurációk felülvizsgálatához.
Ez a megkülönböztetés egyre fontosabbbá válik, ahogy a DUT tömege, a lámpatest, az élő hő vagy a légáramlás akadálya nő.
Kombinált hőmérséklet- és páratartalom-tesztelésnél a kiválasztási útvonal eltérő. A GDJS hőmérséklet- és páratartalom-kamrát a szükséges hőmérséklet/RH profil és az adott működési burkolat alapján kell értékelni, nem pedig kizárólag a gyors hőmérséklet-változás osztályból.
Más szóval:
Válaszd ki a kamra családot a tesztből. Ezután ellenőrizd a teljesítményt a fontos körülmények között.
A termékspecifikációkhoz és konfigurációs opciókhoz használd a [Rapid Temperature Change Test Chamber] gombot, hogy linkeljen a KTB termékoldalra.
Olyan alkalmazásokban, ahol kontrollált páratartalomra van szükség, használd a [Hőmérséklet- és páratartalom-tesztkamra] a GDJS termékoldalára való hivatkozást.
GYIK
Mi a különbség a terheléses és a terhelés nélküli hőmérséklet rámpa sebessége között?
A terhelés nélküli hőmérséklet-rámpa a kamra teljesítményét írja le egy meghatározott tehermentes állapotban.
A terheléses hőmérsékleti rámpa sebesség a teljesítményt egy meghatározott DUT-val, rögzítővel és más releváns tesztterheléssel a kamrában leírja.
A lényeges összehasonlításhoz meg kell tüntetni a terhelési feltételt és a mérési alapot.
Egy 10°C/perc kamra is eléri a 10°C/perc hőmérsékletet betöltve is?
Nem feltétlenül minden terhelés alatt.
Az eredmény a kamra konfigurációjától és olyan tényezőktől függ, mint a DUT és a rögzítő tömege, anyagok, élő hő, geometria, légáramlás, hőmérsékleti intervallum, átmeneti irány és mérési módszer.
Ha a DUT telepítéséhez 10°C/perc szükséges, határozd meg a terhelési állapotot, és ellenőrizd a teljesítményt vele szemben.
A DUT súly határozza meg a terheléses rámpa sebességet?
A súly számít, de önmagában nem elég.
Két 30 kg-os DUT eltérő hőviszonyokat mutathat, ha az egyik jelentős hőt termel, vagy nagyobb mértékben akadályozza a kamra légáramlását.
Az anyagot, rögzítőszerkezetet, geometriát, tájékozódást és élő hőt is figyelembe kell venni.
A kamra-levegő rámpa sebessége ugyanaz, mint a DUT rámpa sebessége?
Nem, nem feltétlenül.
A DUT-nak saját hőválasza van, és lemaradhat a kamra levegőtől. A késleltetés mértéke a terméktől, a lámpatesttől, a légáramlástól, az anyagtól, a tömegtől és a hőtermeléstől függ.
Használd a releváns teszteljárás által meghatározott mérési pontot.
Jobb egy 15°C/perc kamra, mint egy 10°C/perc?
Egy 15°C/min osztály nagyobb névleges hőmérséklet-átmeneti képességet biztosít, de ez nem teszi automatikusan minden teszthez megfelelő választásnak.
A kamrát a szükséges tesztprofil köré kell választani, és a megfelelő terhelési feltételek mellett ellenőrizni kell.
Határozd meg a terhelést, mielőtt összehasonlítod a rámát
Nincs semmi baj azzal, ha egy adatlap 10°C/percet mutat.
A probléma akkor kezdődik, amikor ezt a számot úgy kezelik, mintha minden teljesítménykérdésre válaszolna.
Egy üres kamra, egy 40 kg passzív hardvert szállító kamra, és egy kamra, amely ugyanannyi tömeget hordoz, miközben a DUT 600 W energiát termel, három különböző működési feltétel.
Még a kilogrammok sem jelentik a teljes történetet.
Egy kompakt DUT tiszta keringéssel, valamint egy széles DUT, amely akadályozza a vissza-levegő útját, ugyanabban a munkatérben másként viselkedhet.
Aztán ott van maga a mérés.
Átlagos vagy lineáris?
Fűtés vagy hűtés?
Kamra levegő vagy DUT?
Ezek a részletek határozzák meg, hogy valójában mit jelent a °C/min érték.
Tehát a környezeti kamrákat összehasonlításakor ne álljunk meg a következőkén:
A beszállító: 10°C/perc
B beszállító: 10°C/perc
Kérdezd meg, mi áll ezeknek a számoknak a hátterében.
ITM-LAB KTB konfigurációnál a névleges 5°C/min, 10°C/min vagy 15°C/min órák adják a kiindulópontot. A DUT tömeg, a lámpatesttömeg, az élő hő, a terhelési geometria és a szükséges átmenet határozza meg azt az alkalmazást, amelyet ellenőrizni kell.
A adatlapon lévő szám indítja el a beszélgetést.
A tesztkörülmények befejezik.
Határozd meg a terhelést, mielőtt összehasonlítod a rátát.
